Kinek jár a 3 millió forintos VOP támogatás?

Miért hívják „3+3 milliónak"?

A program elnevezése félrevezető lehet. A „3+3" nem azt jelenti, hogy összesen 6 millió Ft támogatást kapsz. Hanem azt, hogy összesen 6 millió forintot kell elköltened, és a Magyar Államkincstár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatást ad vissza. Tehát ha összesen 6 millió Ft felújítási költséget számlázol ki, ebből 3 milliót visszakapsz. Ha csak 4 milliót költesz, akkor 2 millió jár (a támogatás mindig a számlázott költség 50%-a, max. 3 millió Ft).

A program tartalmaz egy kedvező kamatozású állami otthonfelújítási kölcsön lehetőséget is (max. 6 millió Ft, 10 éves futamidő — fontos: ez nem kamatmentes, hanem támogatott kamatozású). A gyakorlatban viszont a 2026. június 30-i határidőig ezzel már nem érdemes számolni: egy jelzáloghitel-jellegű elbírálás és folyósítás reálisan nem fér bele a hátralévő néhány hónapba. A jelen cikkben ezért a kölcsönrésszel nem foglalkozunk — a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásra fókuszálunk.

Ez a támogatás utófinanszírozott: először elvégezteted és kifizeted a munkát, majd a kifizetést követő 60 napon belül nyújtod be a kérelmet a Kincstárhoz — és onnan kapod meg a támogatást. Önerő nélkül a programba nem lehet belépni.

A három kőkemény feltétel

A jogosultságnak mind a három feltétele teljesülnie kell. Egy is hiányzik → nincs támogatás.

1. A település szerepel a hivatalos listán

Az ingatlan 5000 fő alatti vidéki településen kell legyen, ÉS rajta kell lennie a Kincstár által közzétett, hivatalos VOP-listán. Itt a leggyakoribb félreértés: nem minden 5000 fő alatti falu szerepel — a lista korábbi falusi CSOK-listára épül, és vannak kivételek (pl. agglomerációs települések többsége kimaradt).

10 másodperc alatt ellenőrizheted a jogosult települések keresőjében.

2. Gyermek- vagy nyugdíjas-feltétel

A támogatást alapvetően az igényelheti, aki legalább egy gyermeket vár vagy nevel (saját, örökbefogadott vagy gyámsága alatt álló gyermek). Gyermek hiányában a támogatás akkor jár, ha a kérelmező a rendeletben felsorolt nyugellátások valamelyikében részesül — ide tartozik többek között az öregségi nyugdíj és a „Nők 40" kedvezményes nyugdíj, valamint bizonyos más, a rendeletben tételesen felsorolt ellátások.

3. Tulajdoni hányad és lakóhely

Az igénylőnek — illetve gyermekének vagy szülőjének együttesen — legalább 50%-os, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie a támogatással érintett lakásban. Nem szükséges 1/1 arányú tulajdon.

Az igénylőnek (és a figyelembe vett gyermekeknek) a támogatással érintett lakásban lakóhellyel kell rendelkeznie a kérelem benyújtásakor — nincs olyan szabály, hogy a lakcímnek legalább 1 éve fenn kell állnia (ez sokszor összekeveredik a társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó 1 éves követelménnyel). Vállalni kell viszont, hogy a támogatás folyósításától számított 5 évig életvitelszerűen a lakásban élnek. Nyaraló, befektetési célú ingatlan NEM számít.

Mire költhető a támogatás?

A VOP 22 munkanemet sorol fel — szinte minden értelmes felújítási munka belefér: hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, fürdőszoba-felújítás, tető, napelem, akadálymentesítés, kerítés, garázs. A teljes lista és magyarázat itt: VOP elszámolható munkák — teljes lista. Munkanemenkénti kalkuláció pedig a költség-kalkulátorban.

Két kőkemény szabály a számlákra:

• 50–50%-os arány. A támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj 50–50%-os arányban szerepelhet. Ez nem elutasítási ok, hanem számítási korlát: ha sok az anyag és kevés a munkadíj, a kérelmet nem utasítják el, de a maximálisnál kevesebb támogatás jár.
• Csak vállalkozói (cégnyilvántartásban vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő) számla. Magánszemélyes munka, készpénzes nyugta nem fogadható el. Fontos szigorítás: a felújítást végző vállalkozó nem lehet az igénylő vagy a társigénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Mikor NEM kapod meg — a leggyakoribb elutasítási okok

1. A település nincs a listán. „Kis falu" érzés nem elég — a hivatalos VOP-listán kell szerepelnie.
2. Nem teljesül a gyermek- vagy nyugdíjas-feltétel. Sem gyermek, sem jogosító nyugellátás — nincs támogatás.
3. Nincs meg a minimum 50%-os tulajdoni hányad az érintett lakásban (akár az igénylő, gyermeke és szülője tulajdonát összeadva).
4. A vállalkozási szerződést a rendelet hatálybalépése előtt kötötték. A szerződésnek a 389/2024. (XII. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését követőnek kell lennie.
5. Nem megfelelő számla. Magánszemélyes munka, közeli hozzátartozó vagy élettárs által kiállított számla nem fogadható el.
6. Nincs lakóhelyed az érintett lakásban a kérelem benyújtásakor.
7. NAV-tartozás — feltételesen. A rendelet az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) nyilvántartott köztartozást vizsgálja (önkormányzati tartozást nem). Ez nem automatikus elutasítás: a Kincstár felhívja az igénylőt, hogy 14 napon belül fizesse meg a tartozást, és ha ezt igazolja, jogosult marad a támogatásra.

Mennyi időbe telik?

Mivel a VOP utófinanszírozott, a sorrend fordított ahhoz képest, amit egy „klasszikus" pályázatnál gondolnál:

• Előkészítés (tervezés, kivitelező-keresés, árajánlatok, vállalkozási szerződés): 1–3 hónap
• Kivitelezés és a számlák kifizetése: jellemzően 3–12 hónap
• Kérelem benyújtása: a számlák kifizetését követő 60 napon belül
• Elbírálás és kifizetés: a Kincstár döntése és a támogatás folyósítása

Tehát egy „időben elindított" VOP-folyamat az előkészítéstől a támogatás megérkezéséig általában 3–12 hónap.

Mi a következő lépés?

Két dolgot érdemes egymás után megnézned:

1. 2 perces jogosultsági ellenőrzés. Itt kitöltöd a település + életkor + tulajdoni viszony adatokat, és azonnal megmondja, hogy beleférsz-e.
2. Költség-kalkulátor. Ha beleférsz, vidd be a tervezett munkákat a kalkulátorba, és nézd meg, mennyi támogatást kapsz a tervezett számlázás mellett. Itt derül ki előre, ha az arány-szabályon megbukna a kérelem.

Ha utána is bizonytalan vagy, vagy szeretnél valakit, aki végigviszi Veled a folyamatot, foglalj egy ingyenes konzultációt — 30 perc alatt átnézzük a konkrét helyzeted.